Kezelése nyitott ras diabetes
A 2-es típusú diabetesben szenvedő betegek döntő többsége orális antidiabetikus kezelésben részesül. Kézenfekvő ezért, hogy a kardiovaszkuláris szövődmények visszaszorításához gyógyszeres intervencióra is szükség van. Az ASCOT-LLA vizsgálatban jelentős számban szerepeltek 2-es típusú diabetesben szenvedő betegek, az e csoportban megfigyelt adatokat összegzi a jelenleg referált közlemény.
A megbetegedés természetes kórlefolyása szerint, a pancreas inzulinszekréciós kapacitásának csökkenésével összefüggésben a betegek jelentős hányada inzulinkezelésre szorul. Napjainkban az érdeklődés előterében egy új, hosszú hatástartamú inzulinanalóg, a glargin Lantus áll.
Az AT. LANTUS eredményei arra utalnak, hogy 2-es típusú cukorbetegségben a lefekvéskor alkalmazott glargin többnyire megtartott orális kezelés mellett érdemben javítja a korábbi anyagcserehelyzetet, méghozzá úgy, hogy a súlyos hypoglykaemiák száma csekély marad, és a testsúlynövekedés sem túl jelentős. A vizsgálat háttere A 2-es típusú diabetesben szenvedő betegek antidiabetikus kezelése sok gondot szokott jelenteni.
Noha a diabetes e típusában kiemelt jelentőségű az magas cukorszint jelei előírások betartása, s az orális antidiabetikumok hatástani csoportjai is egyre bővülnek, számos kezelése nyitott ras diabetes csak inzulinkezeléssel lehet megfelelő anyagcsere-egyensúlyt elérni. Erre általában akkor kerül sor, amikor a béta-sejtek inzulinszekréciós kapacitása jelentősen csökken.
Az inzulinkezelés gondolatát azonban a betegek egy része nehezen fogadja el. Az inzulinterápiával szembeni fenntartások egyik oka a hypoglykaemiától való félelem, s ugyanez magyarázza, hogy a már inzulinnal kezelt betegek HbA1c-értéke gyakran elmarad a ma általánosan elfogadott terápiás célértéktől. E vizsgálatok eredményei egyértelműen arra utalnak, hogy a sztatinok visszaszorítják a kardiovaszkuláris eseményeket, legalább olyan mértékben, mint a nem cukorbetegek csoportjában.
A rosuvastatin viszonylag új sztatin, hatékonyságát korábban már tesztelték. Kevés megfigyelést folytattak azonban 2-es típusú diabetesben szenvedők körében.
A vizsgálat háttere Régóta ismeretes, hogy a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők coronaria-betegségének kockázata legalább kétszer—négyszer akkora, mint az egészséges anyagcseréjű egyéneké. A 2-es típusú diabeteshez társuló kardiovaszkuláris megbetegedések fontosságára utal az a körülmény, hogy a fejlett országokban ebben a betegcsoportban a myocardialis infarctus és a stroke áll a haláloki statisztikák élén.
#NoMoreHiding Diabetes - Tradução Português - T1DToolkit
Epidemiológiai jellegű megfigyelésből tudjuk azt is, hogy a 2-es típusú diabetesben szenvedők kardiális veszélyeztetettsége közel ugyanolyan mértékű, mint a coronaria-betegséget átvészelt nem cukorbetegeké. Kombinációs lehetőségként a verapamil-SR ágon a trandolapril, az atenolol ágon pedig a hydrochlorothiazid jött elsősorban számításba. A tanulmány alapadatait korábban már publikálták,1 a jelenlegi közlemény a cukorbeteg-alcsoportban megfigyelt adatok előre elhatározott analízisének eredményeit tartalmazza.
A vizsgálat igazolta, hogy stabil coronaria-betegségben szenvedő cukorbetegek hypertoniájának terápiájában a verapamil-SR alapú kezelés egyenrangú alternatívája lehet az atenolol alapú kezelésnek. A vizsgálat háttere A cukorbetegek, különösen a 2-es típusú diabetesben szenvedők kardiovaszkuláris veszélyeztetettsége fokozott, e betegcsoportban a coronaria-eredetű és a stroke miatt bekövetkező halál kétszer—négyszer olyan gyakori, mint a diabetesben nem szenvedők között.
Prof. dr. Jermendy György cikkei
Cukorbetegségben meglehetősen gyakran észlelhető hypertonia, és a magas vérnyomás megfelelő kezelése csökkenti a kardiovaszkuláris célszervkárosodások veszélyét. A két hatástani csoport direkt összehasonlításával eddig kevesen próbálkoztak, a kombinációs kezelés előnyét kevés vizsgálatban tesztelték. A CALM Candesartan and Lisinopril Microalbuminuria vizsgálat viszonylag rövid 12 hétre terjedő tartamú volt, hypertoniás és microalbuminuriás, 2-es típusú diabetes mellitusban szenvedő betegek bevonásával zajlott.
A ben publikált adatokból kiderült, hogy az ACE-gátló lisinopril és az ARB candesartan kombinálása jobban csökkentette a vérnyomást és az albuminuriát, mint bármelyik szer önmagában. Ma már öt különböző hatóanyag készítményei állnak rendelkezésünkre, némelyik készítmény több kiszerelési formában pl. A szulfonilurea készítmények igazi veszélyét a túlzott mértékű vércukorcsökkenés, a hypoglykaemia jelenti.
Idősebb betegek között, táplálkozási bizonytalanság vagy veseműködési zavar esetén nem ritka ez a szövődmény. A hypoglykaemia kockázatának csökkentése értelemszerűen előnyös, mert olykor-olykor egy hypoglykaemiás epizód akár maradandó agykárosodást is okozhat.
A vizsgálat háttere A szulfonilurea készítmények a 2-es típusú diabetes kezelésében széles körben használatos gyógyszerek. Alkalmazásukra főleg akkor kerül sor, ha joggal feltételezhető az inzulinszekréció zavara.
Másodlagos parkinsonizmus k. Fogalmak 2. Azaz: legalább egy I.
A szulfonilureák inzulinszekretagóg tulajdonsága következtében nemkívánatos hatásként hypoglykaemia alakulhat ki, s ez a körülmény főleg az idős betegek esetében jelent komoly kockázatot. Időben fel nem ismert, elhúzódó, vagy az éjszakai órákban jelentkező súlyos hypoglykaemia következtében olykor maradandó agykárosodás is bekövetkezhet.
A legtöbb tanulmányt microvagy macroalbuminuriás cukorbetegek bevonásával végezték, s kevés vizsgálat tűzte ki célul a renális szövődmény prevencióját a normoalbuminuria stádiumában. Az kezelése nyitott ras diabetes arra utalnak, hogy hypertonia és 2-es típusú cukorbetegség fennállásakor ACE-gátlóval trandolapril érdemben csökkenthető a microalbuminuria kialakulásának kockázata. A vizsgálat háttere A 2-es típusú diabetes mellitus jelenlegi — és az elkövetkezendő két-három évtizedben várható — prevalenciája komoly aggodalomra ad okot, sokan a diabetes e formájának pandémiaszerű kezelése nyitott ras diabetes jósolják.
Gyakran észlelhető 2-es típusú diabetesben microalbuminuria, ámbár hogy pontosan milyen gyakran, azt vitatják, mert függ a detektálási módszertől és a vizsgált populációtól.
Nem vitás azonban, hogy a microalbuminuria előrejelzi egyrészt a vese érintettségének progresszióját, másrészt a kardiovaszkuláris érintettséget. A meggyőző eredmények alapján napjainkban már nem az a vita tárgya, hogy minden 2-es típusú diabetesben szenvedő beteget, vagy e betegeknek csak egy csoportját kell-e sztatinnal kezelni.
Azt kell inkább mérlegelni, hogy az ilyen cukorbetegek — az alábbiak értelmében kezelése nyitott ras diabetes előnyös és biztonságos — sztatin- atorvastatin- kezelésétől van-e egyáltalán indok eltekinteni. A vizsgálat háttere Az irodalomban jól dokumentált tény, hogy cukorbetegségben a kardiovaszkuláris megbetegedések kialakulásának kockázata a nem cukorbeteg cukorbeteg gyakori vizelési inger viszonyítva fokozott.
A Framingham-tanulmány adataiból régóta tudjuk, hogy a kardiovaszkuláris eredetű mortalitás cukorbeteg férfiak esetében körülbelül kétszer, cukorbeteg nők esetében pedig négyszerötször akkora, mint a nem cukorbetegeké.
A cukorbetegek fokozott kardiovaszkuláris veszélyeztetettségét számos vizsgálat igazolta; kiemelkedik közülük Haffner és mtsai közlése. A szerzők egy finn kohorsz követéses vizsgálatával rámutattak ugyanis arra, hogy a kórelőzményükben infarctus nélküli cukorbetegek hétéves követése során regisztrált myocardialis infarctusok gyakorisága nagyjából ugyanakkora volt, mint amit a korábban infarctust szenvedett nem cukorbetegek körében tapasztaltak.
Ez egyszerűsítve annyit jelent, hogy a cukorbetegség kardiovaszkuláris kockázatra utaló prognosztikai jelentősége önmagában infarctus nélkül közel akkora, mint a korábban átvészelt myocardialis infarctusé cukorbetegség nélkül. Ennek a megfigyelésnek nagy nemzetközi visszhangja volt, olyannyira, hogy a kezelési ajánlások szemléletében is visszatükröződik a vizsgálat legfontosabb konklúziója.
Ez még akkor is tény, ha más populációban tett megfigyelések arra utalnak, hogy a sokat hangoztatott Haffner-féle vizsgálat következtetése nem tekinthető általános érvényűnek. Pontosabban: 2-es típusú diabetesben szenvedő, orális antidiabetikummal kezelt, albuminuriás betegek körében tesztelték a kis dózisú napi 1,25 mg ramipril kardiovaszkuláris eseményeket megelőző hatását.
A vizsgálat negatív eredménye közvetve arra hívja fel a figyelmet, hogy az ACE-gátlókat köztük a ramiprilt hatékony azaz viszonylag nagy dózisban kell alkalmazni ahhoz, hogy a kardiovaszkuláris kockázat érdemben csökkenjen. Bár a bevezetőben nem illik elárulni a csattanót, mégis hangsúlyoznom kell, hogy viszonylag ritkán észlelhető eseménynek lehetünk tanúi: negatív eredménnyel zárult tanulmányt közöltek egy igen jó nevű szaklapban, jóllehet a kéziratot csak 2 évvel a vizsgálat lezárása után nyújtották be.
Napjainkban inkább az a szokás, kezelése nyitott ras diabetes az átütő erejű vizsgálatok írásos változatait a kongresszusi első ismertetéssel egyidejűleg jelentetik meg. A szóban forgó negatív közlés ténye önmagában is örvendetes, ráadásul közvetve ráirányítja a figyelmet a vizsgált szer kezelése nyitott ras diabetes dózisával végzett korábbi vizsgálat pozitív eredményére. A választáskor minden esetben mérlegre kell tenni az adott hatástani csoport, illetve az alkalmazandó szer várható előnyeit és potenciális mellékhatásait.
Az ALPINE vizsgálatot Svédországban folytatták, s kellően követett, jól körülhatárolt betegcsoportban a szerzők igazolták, hogy az angiotenzin-receptor-blokkolók közé tartozó szükség esetén felodipinnel kombinált candesartan anyagcsere-mellékhatásai előnyösebbek voltak a szükség esetén atenolollal kombinált hydrochlorothiazid ilyen jellegű mellékhatásainál.
A vizsgálat háttere A diuretikumokkal, illetve béta-blokkolókkal folytatott hypertonia-vizsgálatok bizonyították, hogy az e hatástani csoportokba tartozó szerekkel a kardiovaszkuláris kimeneteli események gyakorisága érdemben csökkenthető.
Ugyanakkor dokumentált tény az is, hogy mind a diuretikumok, mind a béta-blokkolók kifejthetnek kedvezőtlen metabolikus mellékhatásokat. E körülménynek hosszabb távon klinikai jelentősége is lehet. A ma egyre szélesebb körben használatos angiotenzin-receptor-blokkolók ARB-k közismert módon a legkevesebb mellékhatással rendelkező hatástani csoportot jelentik, s a csoport számos tagja bizonyítottan anyagcsere-semleges.
A rövidítés mellett a 7-es szám arra utal, hogy a metaanalízisbe hét vizsgálatot vontak be. Érdekes módon a vizsgálatot teljes terjedelmében közlő cikk nem említi ezt a betűszót, aminek az lehet a magyarázata, hogy a közlemény címe eltér attól, amit a korábbi kongresszusi előadásokon már megismerhettünk.
A metaanalitikus tanulmányban az acarbose-nak a kardiovaszkuláris eseményeket megelőző hatásáról gyűjtöttek adatokat. A takarmány betegség diabétesz kezelésére szervesen kiegészíti az acarbose-zal végzett STOP-NIDDM vizsgálatot, amelynek fontosabb eredményei az Orvostovábbképző Szemle hasábjain már olvashatók voltak, s a közelmúltban ebben a rovatban megtalálhatták olvasóink e vizsgálatnak a kardiovaszkuláris eseményeket analizáló részadatait is.
Az adatok szemléletformálók, de még további megerősítést igényelnek. A vizsgálat háttere A 2-es típusú diabetes mellitusban kialakuló makrovaszkuláris szövődmények klinikai jelentősége igen nagy, miután számos vizsgálat bizonyította, hogy e betegcsoport mortalitási mutatóinak élén a stroke és a myocardialis infarctus áll.
A diabetes makrovaszkuláris szövődményei összetett patomechanizmus talaján alakulnak ki. A metabolikus szindróma koncepciója szerint az inzulinrezisztenciával és hyperinsulinismussal összefüggő további patológiai folyamatok hypertonia, aterogén dyslipidaemia, trombogén irányba mutató hemosztazeológiai eltérések állnak az akcelerált atherosclerosis hátterében.
Újabb epidemiológiai jellegű adatok a posztprandiális hyperglykaemia szerepét vetették fel a makrovaszkuláris szövődmények patomechanizmusának egyik lehetséges tényezőjeként. Ez a készítmény hazánkban is elérhető, az elhízás gyógyszeres kezelése céljából alkalmazható.
A vizsgálat jelentősége abban áll, hogy az megfelelően kivitelezett módon igazolta az elhízott egyének testsúlyának csökkentéséből származó előnyöket, mégpedig úgy, hogy a vizsgálat középpontjába a 2-es típusú diabetes megelőzhetőségének kérdését helyezte. Az eredmények hazánkban is megszívlelendők.
A 2-es típusú diabetes igen gyakori kórkép: semmiképpen sem enyhe anyagcsere-rendellenesség, hanem — a metabolikus szindróma koncepciója alapján — kardiovaszkuláris megbetegedésekhez kezelése nyitott ras diabetes, igen komolyan veendő kórállapot. A 2-es típusú diabetest, az esetleg ahhoz társuló kardiovaszkuláris kockázati tényezőkkel együtt, időben fel kell ismerni, s az érintett egyéneket megfelelő kezelésbe kell vonni.
Nem vitás, hogy a 2-es típusú diabetes prevenciójának számos okból komoly jelentősége van; a XENDOS vizsgálat az egyik prevenciós lehetőségre hívja fel a figyelmet. Az adatok bővítették ismereteinket, de a 2-es típusú diabetes prevenciójának kérdése még távolról sem tekinthető lezártnak. A vizsgálat háttere Az elhízás világszerte igen komoly népegészségügyi gond, becslések szerint több mint millió elhízott ember él a Földön.
Az elhízás és kezelése nyitott ras diabetes 2-es típusú diabetes cukorbetegség és hányinger régóta ismert, ezért nem meglepő, hogy a 2-es típusú diabetes jelenlegi prevalenciájára és incidenciájának várható növekedésére vonatkozó adatok szintén aggasztók. Az Egészségügyi Vércukormérő széles körben elfogadott becslése szerint ben millió cukorbeteg ember élt a Földön, és ez a szám re várhatóan millióra nő.
Üdítő kivétel a DISS, amely arról tudósít, hogyan alakultak a diabetes szövődményei, s köztük az itt tárgyalt retinopathia egy olyan svéd kohorszban, amelynek kezelése nyitott ras diabetes évre terjedő követését kielégítő módon meg lehetett valósítani.
A vizsgálat legfontosabb eredménye, hogy a retinopathia kialakulásának gyakorisága — feltehetően az elmúlt évtizedben bekövetkezett terápiás fejlődés a DCCT eredményeinek széles körű elterjedése következtében — jelentősen csökkent azoknak a cukorbetegeknek a körében, akiknek az életkora a diabetes felismerésének időpontjában 15 és 34 amicer cukorbetegség kezelése között volt.
A vizsgálat háttere A szakirodalomban jól dokumentált tény, hogy a tartós hyperglykaemia összefügg a diabetes microangiopathiás szövődményeinek kialakulásával. Mióta a DCCT Diabetes Control and Complications Trial eredményeit ismerjük, azaz 10 éve teljesen egyértelmű, hogy a tartósan jobb anyagcserehelyzet alacsonyabb HbA1c-érték gátolja a retino- nephro- és neuropathia kialakulását, illetve az enyhe kezdeti szövődmények progresszióját.
Feltételezhető, kezelése nyitott ras diabetes a normoglykaemiához közeli anyagcserehelyzetre való törekvés széles körű elterjedése következtében a microangiopathiás szövődmények gyakorisága az elmúlt években ténylegesen csökkent.
Ez a kérdés jól vizsgálható azokban az országokban, ahol megfelelő diabetes-regiszter működik, a diabetológiai ellátás fejlett, kezelése nyitott ras diabetes a betegek együttműködési készsége is megfelelő.
A skandináv országok jól ismert módon Európának a diabetológiai ellátás terén élenjáró országai közé tartoznak. Svédországban ban indították el a Diabetes Incidence Study in Sweden Kezelése nyitott ras diabetes elnevezésű vizsgálatot, melynek keretén belül regisztráltak minden 15—34 éves, újonnan felismert cukorbeteget.
Ez a kohorszvizsgálat alkalmat adott arra, hogy megfelelő követés során adatot nyerjenek a retinopathia gyakoriságának alakulásáról is.
A vizsgálat igazolta, hogy 1-es típusú diabetesben az intenzív inzulinkezeléssel elért tartósan jó anyagcserehelyzet alacsonyabb HbA1c-értékek révén a késői microangiopathiás szövődmények kialakulása vagy a kezdeti szövődmények progressziója érdemben megelőzhető, illetve a progresszió jelentősen lassítható.
A DCCT zárása utáni periódusban a betegek visszakerültek háziorvosukhoz, de az eredetileg konvencionálisan kezelt betegeknek felajánlották az intenzív inzulinkezelést. Bár a DCCT-t nem a macroangiopathiás szövődmények követésére tervezték, az itt tárgyalt közlemény arra hívja fel a figyelmet, hogy a DCCT évei alatt megvalósított közel-normoglykaemia érezteti előnyös hatását a macroangiopathiás szövődmények későbbi alakulásában is.
A vizsgálat arra keresett választ, hogy 1-es típusú diabetesben az intenzív inzulinkezeléssel elért tartósan jó anyagcserehelyzet alacsonyabb HbA1c-értékek révén a késői microangiopathiás szövődmények kialakulása vagy a kezdeti szövődmények progressziója megelőzhető-e, késleltethető-e.
- Diabetic foot infection
- Сперва я удивился тому, что и он, и смотритель зоопарка смолчали, но потом вспомнил, что октопауки глухи.
- Hogyan kerülnek inzulint a cukorbetegség kezelésére
- Боже.
- Népi kezelésére szolgáló eljárások gangremen során cukorbetegség
- "Я своими глазами видела, как он умер: .
A vizsgálatba bevont betegek vagy teljesen szövődménymentesek voltak primer prevenciós csoportvagy kezdeti microangiopathiás szövődményeik voltak intervenciós [szekunder prevenciós] csoport. A vizsgálat tengelyében a retinopathia és a nephropathia követése állt, de adatokat gyűjtöttek a neuropathia diabetica kórlefolyásáról is.
Tekintettel arra, hogy a vizsgálatba eredetileg bevont cukorbetegek viszonylag fiatalok 13—39 évesek voltak, a macroangiopathiás szövődmények alakulásával kapcsolatban kevesebb információ volt remélhető. Az intenzív inzulinkezelésben részesülő betegcsoport adatait a konzervatív inzulinkezelésben részesülők adataival kezelése nyitott ras diabetes össze. A legfontosabb eredményt az elsődleges végpontok elemzését a vizsgálócsoport ben, a Lancet hasábjain közölte. Ezen túlmenően az acarbose növelte a glükóztolerancia rendeződésének arányát is.
Magyar Diabetes Társaság
Az alaptanulmány fontosabb eredményeit az Orvostovábbképző Szemle is ismertette. Régóta dokumentált, hogy 2-es típusú diabetesben a kardiovaszkuláris macroangiopathiás szövődmények róják az igazi terhet mind az érintett egyénre, mind az egész társadalomra.
Mind ez ideig nem rendelkeztünk adattal arra nézve, hogy a 2-es típusú diabetes prevenciója egyben a betegség kardiovaszkuláris szövődményeinek megelőzését is jelenti-e vagy sem.
A STOP-NIDDM tanulmány másodlagos végpontjainak elemzése arra utal, hogy a csökkent glükóztoleranciájú egyének acarbose-kezelése mérsékli a kardiovaszkuláris események és az újonnan kialakuló hypertonia kockázatát. Az alaptanulmány legfontosabb adatait az Orvostovábbképző Szemle olvasói Matos Lajos dr.
- Betegség betegségek cukorbetegség kezelése
- Jermendy György cikkei 1 Dapagliflozin — új orális antidiabetikum a 2-es típusú diabetes mellitus kezelésében A 2-es típusú diabétesz patomechanizmusával kapcsolatos ismereteink folyamatosan bővültek a közelmúltban, s új adatok váltak ismertté napjainkban is.
- Diabetes & metabolism journal abbreviation
- A blood pressure-independent effect Viberti, G.
- Cataract kezelést népi jogorvoslat diabéteszben
- Казалось, он сделался "обнимательной машиной": даже октопауки не сумели избежать его благодарных Николь тихонько постучала в дверь и просунула голову в комнату.
Nem vitatható, hogy az egyik legnagyobb lipid-tanulmányról van szó, hiszen a vizsgálatban beteg vett részt, a vizsgálatot orvos bonyolította, a simvastatinra vonatkozó eredményeket betegév placebocsoportban 50 betegév adataiból vonták le.
Az alaptanulmány zárásáig meghalt beteg. A vizsgálat tartamát a vizsgáló orvosok számával szorozva kiderül, hogy a tanulmány vizsgálóév tanulságait összegzi. Az alaptanulmány megjelenése után egy évvel, Az inzulinrezisztencia termékek eldöntött alcsoport-analízis külön közlése indokolt, mert a cukorbetegek száma egyre növekszik, a diabetesben szenvedők kardiovaszkuláris veszélyeztetettsége kifejezett, s mortalitási mutatóik aggasztóak.
Valószínű, hogy a vizsgálatban alkalmazott napi 40 mg simvastatin koleszterinszint-csökkentő hatásán túl a szer pleiotrop tulajdonságának is szerepe van a klinikai végpontok előnyös alakulásában. A HPS felhívja figyelmünket arra, hogy a cukorbetegek gondozása nem merülhet ki a szénhidrát-anyagcsere ellenőrzésében és megfelelő kontrolljában. A cukorbetegek fokozott kardiovaszkuláris morbiditásának és mortalitásának visszaszorításában igen nagy jelentőségű a társuló kardiovaszkuláris kockázati tényezők kezelése nyitott ras diabetes és időben történő kezelése.
A tanulmány legfontosabb eredményei ban kerültek nyilvánosságra. A jelenlegi közlemény es sorszáma arra utal, hogy e tanulmány számos érdekes részeredményét már külön-külön is elemezték. A bemutatandó tanulmány a 2-es típusú diabetes korai felismerésének és kezelésének klinikai jelentőségét vizsgálja. A vizsgálat háttere Jól ismert tény, hogy a 2-es típusú diabetes többnyire lappangva, tünetszegényen vagy teljesen tünetmentesen fejlődik ki.
HUNGARIAN DIABETES ASSOCIATION
A mindennapi klinikai gyakorlatban megszokott jelenség, hogy a 2-es típusú diabetes kórismézésekor már jelentős microangiopathiás szövődmények pl. Ezek alapján egyes megfigyelések a klinikai felismeréstől számított 4—7 évvel korábbi időpontra teszik a 2-es típusú diabetes kezdetét. A 2-es típusú diabetes jellegzetes, lappangó kórfejlődése alapján nagy jelentősége van a szűrővizsgálattal történő korai felismerésnek. Sokat hangoztatott gondolat, hogy a korai felismerést követően, időben megkezdett, megfelelő kezelés javítja a kilátásokat, és kedvező irányban befolyásolja a kórlefolyást.
Ezt a gondolatot azonban kezelése nyitott ras diabetes támasztják alá megfelelően kivitelezett klinikai vizsgálatok. A UKPDS vizsgálói a rendelkezésre kezelése nyitott ras diabetes adatbázis alapján összehasonlítást végeztek, hogy a 2-es típusú diabetes felismerésének időpontjában észlelt alacsonyabb vércukorérték előnyösebb kórlefolyással jár-e együtt. A vizsgálat alapfeltételezése szerint a diabetes kórismézésekor észlelt alacsonyabb vércukorérték — a magasabb vércukorértékhez viszonyítva — a kezelése nyitott ras diabetes korábbi stádiumát jelzi.
- Прочти-ка.
- Diabetologia Hungarica
- OTSZ Online - cikk - szerző cikkei
A fő kérdés az volt, hogy a korábbi stádiumban megkezdett terápia — a UKPDS tanulmányba bevont betegek terápiás besorolásától függetlenül — javítja-e a klinikai kórlefolyást. A kezdeti tapasztalatok itthon is kedvezőek. A kettős vak, véletlen besorolásos Sydney vizsgálat aktív ágában a diabeteses betegek infúzióban kaptak napi mg alfa-liponsavat. A neuropathiás tünetek fennállását és változását értékelték. Nemkívánatos hatások nem alakultak ki. A vizsgálat háttere A diabeteses polyneuropathiát a cukorbetegség idült, microangiopathiás szövődményei között tartjuk számon.
A szövődménynek számos klinikai megnyilvánulási formája van, a leggyakoribb a szenzoros vagy szenzomotoros, disztális típusú, dominálóan az alsó végtagokon jelentkező neuropathia.